Sátor Lajos és a dunaszerdahelyi maffia története rendkívül összetett, és jól mutatja a szlovákiai alvilág különösen kegyetlen és véres oldalát. A 90-es évek elején és közepén, amikor a kelet-európai rendszerváltások után gyengült az állami ellenőrzés, különösen Szlovákiában és Magyarországon nőtt meg a szervezett bűnözés szerepe. Sátor Lajos és bandája ebben az időszakban kezdett el komolyabb szerepet játszani Dél-Szlovákiában, főként a dunaszerdahelyi és komáromi régiókban.
A Sátor-klán felemelkedése és módszerei
Sátor Lajos bandája brutális módszerekkel dolgozott. Még Sipos Milán vezetésével az 1990-es évek közepén szereztek igazán hírnevet, amikor az úgynevezett „Pápay-klánnal” (egy rivális bűnszervezettel) kezdtek el harcolni a terület irányításáért. Sipos Pápay-ék általi kivégzése után a konfliktus csúcspontját a „dunaszerdahelyi mészárlás” néven emlegetett esemény jelentette 1999-ben, amikor a Fontána étteremben 10 tagot végeztek ki a Pápay-klánból. Ez az esemény az egész országot megrázta, és rávilágított a szlovákiai maffia különösen kegyetlen természetére.
A mészárlás után Sátor Lajos és csapata lett a dél-szlovákiai alvilág uralkodó csoportja. A klán különféle illegális tevékenységet folytatott, ideértve a gazdasági bűncselekményeket, a zsarolást, a pénzmosást, az emberrablást és gyilkosságot, illegális cigaretta gyártást sőt, állítólag politikai és gazdasági befolyást is szereztek. Sátor Lajos köztudottan rendkívül kemény és gyanakvó vezető volt, akitől a saját emberei is féltek. Azokkal, akikről azt feltételezte, hogy árulók, vagy átverték őt, kíméletlenül leszámolt – több esetben brutális kivégzésekkel, amelyeket példát statuáló eszközként használt.
Belső konfliktusok és Sátor Lajos bukása
Ahogy telt az idő, a klán belső viszályok és hatalmi harcok áldozatává vált. A 2000-es évek végére a hatóságok nyomása egyre fokozódott, és több maffiatag is árulásra szánta el magát, hogy mentse a saját bőrét. 2010-ben végül maga Sátor is áldozatul esett ezeknek a belső konfliktusoknak. Likvidálásában több közeli embere is részt vett. Halála után a hatóságok gyorsan elkezdték felszámolni a fennmaradt klánt, és sok egykori tag bíróság elé került. Sátor maradványai a mai napig nem kerültek elő.
A Sátor-klán öröksége és a társadalomra gyakorolt hatása
Sátor Lajos és a dunaszerdahelyi maffia tevékenysége mély nyomot hagyott a szlovákiai közvéleményben és a rendvédelmi szervek gyakorlatában. Az ügyek feltárása során sokkoló részletek kerültek napvilágra arról, hogy a klán mennyire kiterjedt hálózatot épített ki és hogyan tartotta ellenőrzése alatt a régió gazdasági és társadalmi életének egy részét. Több egykori klántagot és bűntársát azóta elítélték.
Sátor-klán története a szlovákiai szervezett bűnözés sötét időszakának szimbóluma lett, amely jól mutatja, milyen hatalmasra nőhet a bűnszervezetek befolyása, ha nincs megfelelő ellenállás a hatóságok részéről.
Sátor Lajos élete:
Sátor Lajos 1972 február 20.-án született Dunaszerdahelyen.
Fiatalon kezdett sportolni, birkózni. A birkózáson keresztül ismerkedett meg Cseh Zolival (aki 1 évvel öregebb volt nála), akivel később legjobb barátok lettek. Sipos Milánt is a birkózáson keresztül ismerte meg. Sipos több évvel idősebb volt Lajostól. A kilencvenes évek elején Sipos Milán maga köré csoportosított több fiatal birkózót, és megalakította Dunaszerdahely első bűnszervezetét, így ő lett Dunaszerdahely első maffiafőnöke. Milán csoportjába tartozott többek között Sátor Lajos, Cseh Zoli, Szerencsés Zolko, Kecó, Écsi Béla.
A bűnszervezeten belül Sátor és Cseh feladata volt a strómanok eltüntetése, vagyis meggyilkolása és elásása. A kilencvenes évek úgynevezett számlázási – „faktúrázási” idejében a Sátor-Cseh páros több tucat ártatlan strómant gyilkolt meg, akik ügyvezetők, fehér lovak voltak különböző csalásra használt cégekben. Ezért a munkáért Sipos Milántól és társától, Vida Tomitól kapták a fizetést. Ebből vett is magának Sátor Lajos egy nagyon szép, új, piros Dodge sportautót.
Sátor Lajos és Kecó ölték meg Bíró Igort, a dunaszerdahelyi Éden bár tulajdonosát, a város másik gengszter alakját. Igor is egy elmebeteg gyilkos volt. A kilencvenes években ezek a bűnözők olyan szemtelenek és magabiztosak voltak, hogy a meggyilkolt Bírót beültették a sofőr melletti ülésre. Kecó vezetett, Lajos beült a holttest mögé, hátulról megfogta a halott Igor kezét, majd integetve azzal végig autóztak Dunaszerdahelyen. Hagyták, hogy végleg elbúcsúzzon a várostól.
A kilencvenes évek második felében az évekig húzódó dunaszerdahelyi maffia háborúban meghalt Kecó is.
1997-ben Sipos Milántól Pápay Tibor vette át a hatalmat Dunaszerdahely felett. Milánt Pápay emberei megverték a saját bárjában, és elzavarták a városból. Sátor szerette a főnökét, Milánt, így vele tartott. Budapestre menekültek. Velük ment Sipos társa, és bűnszervezetének bankárja, Vida Tamás és még jónéhány katona, köztük Szerencsés Zolko és Szamaránszky Árpád.
Cseh Zoli viszont beállt Pápayhoz és az egyik legközelebbi embere lett.
Sipost 1997 első felében Csémy Misi és Pápay Tibi megölték Besztercebányán. A megtépett, száműzetésben lévő csapat felett a főnök halála után Sátor Lajos vette át a vezetést.
Lajos a főnöksége elejétől meg akarta bosszulni a barátja, Milán kivégzését, és egyúttal vissza akarta szerezni a hatalmat a Csallóközben. Végül három évvel később, 1999.március 25.-én megtervezte és megvalósította Európa egyik legnagyobb és legvéresebb maffia leszámolását, a Pápay klán lemészárlását. Átvette a teljeskörű hatalmat Dunaszerdahelyen és környékén. Sátor Lajos 27 évesen lett a rettegett dunaszerdahelyi maffiafőnök.
1999 szeptemberétől Sátor ismét körözés alatt állt, ugyanis megzsarolta Hír Jancsit, aki a konkurens Pápay klánhoz tartozott. 2000 augusztusában meggyanúsították a Pápay klán lemészárlásának megszervezésével is. 1999 szeptemberétől egészen a haláláig, 2010 végéig nemzetközi elfogatóparancs volt rá kiadva.
Sátor Lajos csak a főnöksége alatt megöletett több mint 80 embert. Nála egy probléma megoldása szinte mindig a gyilkosság volt. Mint maffiafőnök, saját kezűleg ritkán gyilkolt, többnyire „személyes” okokból csak. Így ölte meg Mikus Istvánt, Cservenka Jancsit, Écsi Bélát és Reisz Andort. A gyilkosságok elvégzésére megvoltak az erre kiképzett emberei, olyanok mint Nagy Alfréd, Konkoly Szilveszter, B. Gyuri, N. Zsolt – Csonti.
Sátor Lajos “bujkálása” a körözés alatt:
1999 szeptemberében Magyarországra szökött, ott tartózkodott
2000 elejétől felváltva élt Magyarországon és Szlovákiában. Vida Tamás halála után annak feleségétől megvette Tamás házát, amibe Lajos neje a közös lányukkal beköltöztek. Ide Lajos titokban hazajárt. A házban található szauna mögé kialakítottak egy rejtett részt, ahova Lajos elbújhatott a nem várt vendégek elől.
2001 nyarától Dióspatonyréten Kádárék családi víkendházában élt.
Pódafán egy több mint 50 áros telken, egy több mint 500 m2-es egyszintes családi házat kezdett építeni. Épített továbbá egy melléképületet, amely egy hatalmas, több autó részére kialakított garázsból, és egy fitneszteremből állt. Sátor végül nem fejezte be ezt a házat, mert 2004-ben elvált Deniszától, a feleségétől.
2005-től Csörgő Judit volt az élettársa, aki korábban Csonti partnere volt.
Judittal bérelt házakban laktak, főleg a szenci járásban (Dunajská Luzna, Hamuliakovo, Alzbetin Dvor), és egy ideig Pozsonyban béreltek lakást.
Csadcán volt egy víkendháza, ami később szintén Csontié lett, ugyanúgy mint a pódafai ingatlan.
Rendszeresen járt síelni és motoros szánkózni Szlovákiába, Ausztriába és Olaszországba. Komárom közelében a Vágon és a Dunán gyakran vízisíelt, jet-skizett.
Rendszeresen járt a Slovakia Ring-re körözni és versenyezni egy erre a célra vett lopott BMW M3-as gépkocsival.
2007-ben Csörgő Judit egy fiút szült neki, akinek Csonti lett a keresztapja.
A könyv megvásárlásával hozzáférést kap a vásárló a weboldal Exkluzív tartalmához, ahol rengeteg fénykép, videó található a maffia tagjairól, amelyet rendszeresen frissítünk, Továbbá minden hónapban egy már lezárt bűncselekmény jegyzőkönyveit is feltöltjük.
